Hétvégén
szépen kipihentem magam, és lelkiekben felkészültem, hogy most már csak
egyikőnk juthat tovább. Persze a fiúk is elég nagy segítségemre voltak ebben.
Meg Victoria és El is nagyon támogattak, szóval irtó hálás voltam.
Aztán mára összeszedtem magam meg a cuccom, és bevonultam próbálni. Ezeket a dolgokat persze Jessievel is átvettük, de jobb felkészülten érkezni.
- És akkor térjünk a lényegre. Mit szeretnénk énekelni? – kérdezte.
- Hú. Valami jó nehezet. – mondtam.
Berakott egymás után öt iszonyatosan jó számot, kár hogy egyet sem ismertem. Aztán felcsendült: Adele - Rolling in the Deep.
- Ez lesz az! – mondtam.
- Szuper! Kemény hetünk lesz. – mondta, én meg csak megvontam a vállam.
Eleinte a szöveggel barátkoztam.
- Szóval érted már, mit jelent ez a dal? Át fogod tudni érezni azt, amit Adele érezhetett, amikor megírta? – kérdezte.
- Megpróbálom. – mondtam határozottan.
Ezek után a dallammal barátkoztam meg, és kicsit a saját képemre formáltam. De nincs feltűnő eltérés. Aztán énekelgettem, csak úgy, de már elég jó volt.
Végül próbáltam belevinni az érzelmeket. Az összes fájdalmamat.
*
Péntek délelőtt egy forró teával a kezemben, sóhajtva lapoztam fel a tegnapi újságot, melynek a címlapján Harry és Victoria látható. Valamelyik nap rajtakapták őket együtt csámborogni, és le sem tagadhatták, hogy nem járnak. Szóval Harrynek muszáj volt bejelentenie nyilvánosan, hogy párkapcsolatban van, Victoriának meg tűrni kell az utálókat. Persze akadnak olyanok is, akik bírják. Ez tök jó.
Már egy ideje nem csöveztem a srácoknál, így épp ideje volt benyomni a gyorshívón a pizzást, és rendelni a címükre pár jó nagy adagot, mert úgy sem főznek. Ezek után hívtam egy taxit, és kábé a pizza futárral egy időben értem be. Kifizettem a kaját aztán bementem. Niall persze elkezdett isteníteni, hogy hoztam kaját, mert már majd’ éhen halt. Persze a többiek sem ellenkeztek, azonnal lecsaptak a kajára. Ezek után mindenki visszavonult a dolgára.
Zayn rajtakaptam amint a gépen X faktor adásokat néz vissza így mögé settenkedtem. Hamarosan kezdett leesni, melyik csapatnak szurkol.
- Melyikük? – mutattam a négy lányra. Annyira el voltam foglalva a Voice-al, hogy a tévézésre nem is volt már időm.
Zayn először megijedt, mivel nem tudta, hogy ott vagyok. Aztán hosszú ideig méregetett, hogy vajon elmondja-e.
- Mond már, Malik, mire vársz?! – röhögtem, és tovább néztem a csajokat.
- Perrie. – mutatott a szőkére.
- Ahaaa… - mosolyodtam el. Aztán kezdett leesni a neve. Perrie. Elég vicces. De amúgy szimpatikus lány.
Ezek után Hazza szívét ápolgattam. Ugyanis most épp az a gondja, hogy fél, hogy Victoriát majd bántani fogják, mert a híres Harry Stylesal jár. És persze fogalma sincs, mi történik a suliban, amíg ő nincs a barátnője mellett. Tök cuki, ahogy aggódik.
Liam épp Toy Story-t nézett, úgyhogy azon kívül, hogy rádobtam egy kanalat (mire ő felsikoltott), nem mertem zavarni. Loui és Eleanor valahol együtt mászkáltak a városban, szóval nem volt esélyem hogy őket nyaggassam. Niall meg még éhes volt, úgyhogy indulás előtt még megvártam vele, hogy kihozzák a rendelését.
Aztán mivel voltam olyan kedves, és kifizettem a kaja negyedét (lusta volt felmenni több pénzért), elvitt próbára. Ja, és a kaját is.
- Oké, ugye ebből tudod, mekkora felhajtás lehet? – ültem be a kocsiba, miután nagy nehezen, de lebeszélt a taxiról.
- A-aa! – mondta, és elkérte a szürke napszemüvegem, ami amúgy Ray Ban, szóval mindegy, hogy fiú-e vagy lány a viselője. A lényeg, hogy a sajátja sokkal jobban áll rajta. Meg még felkapott egy sapit és egy pulcsit. De egy profi.
- Rendben. Na menjünk. – sóhajtottam, mire beindította a motort.
Út közben kitalálta, hogy úgyis csak enni készült, és a kaja meg nála van, úgyhogy lusta lesz hazamenni. Út közben fogalmam sincs, hogy nem ismerték fel, mert aki ennyi kaját képes megenni az csakis Niall Horan lehet. Na mindegy. Miután beértünk ő tök jól elterpeszkedett a kanapén, és evett. Közben dobott egy SMS-t Liamnek, hogy valaki tudja is, hogy nem halt meg.
- Szia Nina! – jött be Jessie. Gondolom kikísérte Vince-t. Neki előttem volt utolsó főpróbája. Én eközben épp az üvegemet (alias mikrofon) bütyköltem a tükör előtt. Jessie kissé meglepődve nézett Niallre, aki csak intett, mivelhogy tele volt a szája. – Szia Niall! – mondta végül és benyomta a zenét.
Felidéztem a klipet, és próbáltam elképzelni Adele érzéseit. Próbáltam mindent beleadni. És közben eltáncolni a koreográfiát. Mert én megszívtam, és nem csak egy székben fogok üldögélni, mint Adele.
- Ha ezt így énekled el… - kezdte Jessie. – Puszi! A táncot még nézzük át, benyomom eredetibe. – mondta, és felcsendült a szám.
- Úgyis elrontom. – legyintettem. – Nem ülhetnék én is széken?
- Már így is jobb, mint ahogy mi szoktunk. – nevetett Niall, nekem meg lepörögtek a szemem előtt a felvételek. Szakadtam a röhögéstől.
- Na, jó lesz ez. Sokkal jobb már! Uh, annyira nehéz, hogy már csak egy jut tovább! – fogta a fejét Jessie.
- Győzzön a jobbik. – húztam el a szám.
- Na! Tűnés a sminkeshez, fodrászhoz, stylisthoz! – tolt ki az a teremből. – Niall Horan, te mit akarsz itt csinálni még? – fordult meg.
*Niall szemszöge*
- Na nem! Itt maradsz bent! – tuszkolt vissza a terembe, mikor Nina eltűnt a sarkon.
- Öhm, oké. Miért is?
- Nem tudok dönteni. Melyikük esik ki? Vince, vagy Nina? Annyira jók mindketten. Lehetetlenség dönteni! – nyavalygott.
- És ehhez én miért kellek?
- Nem tudom. Mindkettőjüket bírod. Pártatlan vagy. Na, segíts már! – könyörgött.
- Khm… nem egészen pártatlan. – mondtam.
- A francba! Akkor most mi alapján döntök? Mindkettejüknek olyan jó a hangja, ugyanolyan jók, ugyanabban a tempóban fejlődnek. Érted? Komolyan, kéne nekik egy duett. A párbajban is csak azért nem voltak együtt, mert akkor valamelyiküknek ki kellett volna esnie.
- Üdv a kulisszák mögött! – tártam szét a kezem. – Én igazából Ninát juttatnám tovább. Nagyobb esélyed van vele. Szerintem.
- De én Vince Kiddet is tovább akarom juttatni.
- Tudod, hogy nem lehet. – mondtam. Közben ő meg elkalandozott. – hahó, itt vagy? – kérdeztem.
- Ja, igen. Csak épp már… úristen! – nyögött fel kínosan. – Kicsit kalandoztam el.
- Láttam. Na, mi az? – kérdeztem, mert már nagyon fúrta az oldalam a kíváncsiság.
- Egyszer a fejembe vettem, hogy összehozom őket. Mindketten ellenezték. – mondta nevetve. Hát elég nagy kő esett le a szívemről, akkor is, ha tudtam, hogy barátok.
- Na, nekem rohanni kell. Elleszel, hol leszel? – kérdezte.
- Á, feltalálom magam! – intettem, aztán fogtam az utolsó szenyám, a többi csomagolását meg kidobtam.
*Nina szemszög*
Miután kész lett a „vakolat”, és az „Adele haj” rohantam is a stylisthoz, aki egy gyönyörű fekete csipkés ruhát adott szintén fekete magas sarkúval. Gyorsan eljártam benne a koreográfiát, hogy egyáltalán tudok-e mozogni, de nem okozott nagy gondot. Nem is izgultam igazán. Csak beültem a backstage-be, és a monitoron néztem az előttem levőket. Szoros volt a verseny, nagyon szoros. Ezt minden a helyiségben lévő ember érezte. Versenyző, és kiesett egyaránt. Kicsit izgultam, kicsit ideges voltam, de próbáltam nagyon határozottnak tűnni. Egész jól sikerült. A végére meg már nem is volt más, csak én, és a zene. Meg egy kis mozgás. Nagyon élveztem. A mentorok is értékelték a fejlődést, Jessie agyondicsért, utána meg kezdett bepánikolni… aztán mutattam a nézőknek, hogy hívjanak (amíg elmondták a számot) végül lejöttem a színpadról.
- És aki ma biztosan nem jut tovább… ! – kiáltotta a műsorvezető. Sokan könnyebbültek meg, és sokan lettek szomorúak. – Jessie. Ki jusson tovább?
- Pff. Nem tudom. Mindkettő. – mondta. Már csak mi álltunk a színpadon.
- Döntened kell. Méghozzá most. – mondta enyhe sajnálattal.
- Mindketten annyira tehetségesek. Mindent ugyanúgy tesznek, ugyanolyan jól, egyszerűen lehetetlen választani. – mondta. Én megértem. Tudom, hogy Vince Kidd ellen nekem sem sok az esélyem. Persze ő ugyanezt gondolja, de csak hülyeség.
- Annyira jó lenne mindkettőjüket még újra és újra hallani. De sajnos nem lehet. Két ember, ugyanaz az álom. – kezdett bele végre. Vagy nem végre. Mindenesetre bátorítóan mosolyogtunk egymásra. – Mindkettejüknek megvan rá az esélye. Mindkettejük megnyerheti ezt a műsort. Ninának nagyon jó tervei vannak, és olyan határozott. Vince… neki még kell egy kis támogatás. Nina! Gratulálok. Számomra megnyerted a Voice-t. És tudnod kell, nem csak ezt. Vince! Gratulálok. Továbbjutottál! – mondta ki végül Jessie, de már eléggé maga alatt volt.
Szóval nem jutottam tovább. Sírni kezdtem. Vince pedig átölelt.
- Gratulálok. – mondtam artikulálatlanul. Aztán visszamentünk a backstagebe. Mindenki gratulált, meg kifejezte a sajnálatát. De annyira nem volt kedvem most hozzájuk, szóval kiléptem az ajtón, és indultam vissza. Rendbe kellett hoznom a sminkem. Még benne leszek az adásban pár percig.
Pár sarokkal később a folyosón Niallel futottam össze.
- Te komolyan egész végig itt voltál? – kérdeztem boldogan nevetve, de azért még mindig sírtam. Megvonta a vállát, félmosolyra húzta a száját és megölelt. Ez kellett nekem úgy igazán.
Miután elengedtem, nekem rohannom kellett. De szó szerint.
- Amanda! – rontottam be a sminkeshez. – Lécci megcsinálod? – mutattam a fejemre, és beültem a székbe. Ezek után visszamentem a backstagebe, ahol kérdeztek minket arról, hogy mennyire értünk egyet ezekkel a döntésekkel. Aztán kiemelve felvették az első találkozásunkat Vincel és Jessievel.
- Nina! Neked kellett volna tovább jutni!
- Nem, jó ez így! – veszekedtem a szőke fejével. – Végül is igazságos volt.
- Vince, neki ott vannak a fiúk. – tette a vállamra Jessie a kezét.
- Szóval te ezt eltervezted, hogy ő esik ki?
- Nem. De te énekes akarsz lenni, nem?
- De. És
ő is.Aztán mára összeszedtem magam meg a cuccom, és bevonultam próbálni. Ezeket a dolgokat persze Jessievel is átvettük, de jobb felkészülten érkezni.
- És akkor térjünk a lényegre. Mit szeretnénk énekelni? – kérdezte.
- Hú. Valami jó nehezet. – mondtam.
Berakott egymás után öt iszonyatosan jó számot, kár hogy egyet sem ismertem. Aztán felcsendült: Adele - Rolling in the Deep.
- Ez lesz az! – mondtam.
- Szuper! Kemény hetünk lesz. – mondta, én meg csak megvontam a vállam.
Eleinte a szöveggel barátkoztam.
- Szóval érted már, mit jelent ez a dal? Át fogod tudni érezni azt, amit Adele érezhetett, amikor megírta? – kérdezte.
- Megpróbálom. – mondtam határozottan.
Ezek után a dallammal barátkoztam meg, és kicsit a saját képemre formáltam. De nincs feltűnő eltérés. Aztán énekelgettem, csak úgy, de már elég jó volt.
Végül próbáltam belevinni az érzelmeket. Az összes fájdalmamat.
*
Péntek délelőtt egy forró teával a kezemben, sóhajtva lapoztam fel a tegnapi újságot, melynek a címlapján Harry és Victoria látható. Valamelyik nap rajtakapták őket együtt csámborogni, és le sem tagadhatták, hogy nem járnak. Szóval Harrynek muszáj volt bejelentenie nyilvánosan, hogy párkapcsolatban van, Victoriának meg tűrni kell az utálókat. Persze akadnak olyanok is, akik bírják. Ez tök jó.
Már egy ideje nem csöveztem a srácoknál, így épp ideje volt benyomni a gyorshívón a pizzást, és rendelni a címükre pár jó nagy adagot, mert úgy sem főznek. Ezek után hívtam egy taxit, és kábé a pizza futárral egy időben értem be. Kifizettem a kaját aztán bementem. Niall persze elkezdett isteníteni, hogy hoztam kaját, mert már majd’ éhen halt. Persze a többiek sem ellenkeztek, azonnal lecsaptak a kajára. Ezek után mindenki visszavonult a dolgára.
Zayn rajtakaptam amint a gépen X faktor adásokat néz vissza így mögé settenkedtem. Hamarosan kezdett leesni, melyik csapatnak szurkol.
- Melyikük? – mutattam a négy lányra. Annyira el voltam foglalva a Voice-al, hogy a tévézésre nem is volt már időm.
Zayn először megijedt, mivel nem tudta, hogy ott vagyok. Aztán hosszú ideig méregetett, hogy vajon elmondja-e.
- Mond már, Malik, mire vársz?! – röhögtem, és tovább néztem a csajokat.
- Perrie. – mutatott a szőkére.
- Ahaaa… - mosolyodtam el. Aztán kezdett leesni a neve. Perrie. Elég vicces. De amúgy szimpatikus lány.
Ezek után Hazza szívét ápolgattam. Ugyanis most épp az a gondja, hogy fél, hogy Victoriát majd bántani fogják, mert a híres Harry Stylesal jár. És persze fogalma sincs, mi történik a suliban, amíg ő nincs a barátnője mellett. Tök cuki, ahogy aggódik.
Liam épp Toy Story-t nézett, úgyhogy azon kívül, hogy rádobtam egy kanalat (mire ő felsikoltott), nem mertem zavarni. Loui és Eleanor valahol együtt mászkáltak a városban, szóval nem volt esélyem hogy őket nyaggassam. Niall meg még éhes volt, úgyhogy indulás előtt még megvártam vele, hogy kihozzák a rendelését.
Aztán mivel voltam olyan kedves, és kifizettem a kaja negyedét (lusta volt felmenni több pénzért), elvitt próbára. Ja, és a kaját is.
- Oké, ugye ebből tudod, mekkora felhajtás lehet? – ültem be a kocsiba, miután nagy nehezen, de lebeszélt a taxiról.
- A-aa! – mondta, és elkérte a szürke napszemüvegem, ami amúgy Ray Ban, szóval mindegy, hogy fiú-e vagy lány a viselője. A lényeg, hogy a sajátja sokkal jobban áll rajta. Meg még felkapott egy sapit és egy pulcsit. De egy profi.
- Rendben. Na menjünk. – sóhajtottam, mire beindította a motort.
Út közben kitalálta, hogy úgyis csak enni készült, és a kaja meg nála van, úgyhogy lusta lesz hazamenni. Út közben fogalmam sincs, hogy nem ismerték fel, mert aki ennyi kaját képes megenni az csakis Niall Horan lehet. Na mindegy. Miután beértünk ő tök jól elterpeszkedett a kanapén, és evett. Közben dobott egy SMS-t Liamnek, hogy valaki tudja is, hogy nem halt meg.
- Szia Nina! – jött be Jessie. Gondolom kikísérte Vince-t. Neki előttem volt utolsó főpróbája. Én eközben épp az üvegemet (alias mikrofon) bütyköltem a tükör előtt. Jessie kissé meglepődve nézett Niallre, aki csak intett, mivelhogy tele volt a szája. – Szia Niall! – mondta végül és benyomta a zenét.
Felidéztem a klipet, és próbáltam elképzelni Adele érzéseit. Próbáltam mindent beleadni. És közben eltáncolni a koreográfiát. Mert én megszívtam, és nem csak egy székben fogok üldögélni, mint Adele.
- Ha ezt így énekled el… - kezdte Jessie. – Puszi! A táncot még nézzük át, benyomom eredetibe. – mondta, és felcsendült a szám.
- Úgyis elrontom. – legyintettem. – Nem ülhetnék én is széken?
- Már így is jobb, mint ahogy mi szoktunk. – nevetett Niall, nekem meg lepörögtek a szemem előtt a felvételek. Szakadtam a röhögéstől.
- Na, jó lesz ez. Sokkal jobb már! Uh, annyira nehéz, hogy már csak egy jut tovább! – fogta a fejét Jessie.
- Győzzön a jobbik. – húztam el a szám.
- Na! Tűnés a sminkeshez, fodrászhoz, stylisthoz! – tolt ki az a teremből. – Niall Horan, te mit akarsz itt csinálni még? – fordult meg.
*Niall szemszöge*
- Na nem! Itt maradsz bent! – tuszkolt vissza a terembe, mikor Nina eltűnt a sarkon.
- Öhm, oké. Miért is?
- Nem tudok dönteni. Melyikük esik ki? Vince, vagy Nina? Annyira jók mindketten. Lehetetlenség dönteni! – nyavalygott.
- És ehhez én miért kellek?
- Nem tudom. Mindkettőjüket bírod. Pártatlan vagy. Na, segíts már! – könyörgött.
- Khm… nem egészen pártatlan. – mondtam.
- A francba! Akkor most mi alapján döntök? Mindkettejüknek olyan jó a hangja, ugyanolyan jók, ugyanabban a tempóban fejlődnek. Érted? Komolyan, kéne nekik egy duett. A párbajban is csak azért nem voltak együtt, mert akkor valamelyiküknek ki kellett volna esnie.
- Üdv a kulisszák mögött! – tártam szét a kezem. – Én igazából Ninát juttatnám tovább. Nagyobb esélyed van vele. Szerintem.
- De én Vince Kiddet is tovább akarom juttatni.
- Tudod, hogy nem lehet. – mondtam. Közben ő meg elkalandozott. – hahó, itt vagy? – kérdeztem.
- Ja, igen. Csak épp már… úristen! – nyögött fel kínosan. – Kicsit kalandoztam el.
- Láttam. Na, mi az? – kérdeztem, mert már nagyon fúrta az oldalam a kíváncsiság.
- Egyszer a fejembe vettem, hogy összehozom őket. Mindketten ellenezték. – mondta nevetve. Hát elég nagy kő esett le a szívemről, akkor is, ha tudtam, hogy barátok.
- Na, nekem rohanni kell. Elleszel, hol leszel? – kérdezte.
- Á, feltalálom magam! – intettem, aztán fogtam az utolsó szenyám, a többi csomagolását meg kidobtam.
*Nina szemszög*
Miután kész lett a „vakolat”, és az „Adele haj” rohantam is a stylisthoz, aki egy gyönyörű fekete csipkés ruhát adott szintén fekete magas sarkúval. Gyorsan eljártam benne a koreográfiát, hogy egyáltalán tudok-e mozogni, de nem okozott nagy gondot. Nem is izgultam igazán. Csak beültem a backstage-be, és a monitoron néztem az előttem levőket. Szoros volt a verseny, nagyon szoros. Ezt minden a helyiségben lévő ember érezte. Versenyző, és kiesett egyaránt. Kicsit izgultam, kicsit ideges voltam, de próbáltam nagyon határozottnak tűnni. Egész jól sikerült. A végére meg már nem is volt más, csak én, és a zene. Meg egy kis mozgás. Nagyon élveztem. A mentorok is értékelték a fejlődést, Jessie agyondicsért, utána meg kezdett bepánikolni… aztán mutattam a nézőknek, hogy hívjanak (amíg elmondták a számot) végül lejöttem a színpadról.
- És aki ma biztosan nem jut tovább… ! – kiáltotta a műsorvezető. Sokan könnyebbültek meg, és sokan lettek szomorúak. – Jessie. Ki jusson tovább?
- Pff. Nem tudom. Mindkettő. – mondta. Már csak mi álltunk a színpadon.
- Döntened kell. Méghozzá most. – mondta enyhe sajnálattal.
- Mindketten annyira tehetségesek. Mindent ugyanúgy tesznek, ugyanolyan jól, egyszerűen lehetetlen választani. – mondta. Én megértem. Tudom, hogy Vince Kidd ellen nekem sem sok az esélyem. Persze ő ugyanezt gondolja, de csak hülyeség.
- Annyira jó lenne mindkettőjüket még újra és újra hallani. De sajnos nem lehet. Két ember, ugyanaz az álom. – kezdett bele végre. Vagy nem végre. Mindenesetre bátorítóan mosolyogtunk egymásra. – Mindkettejüknek megvan rá az esélye. Mindkettejük megnyerheti ezt a műsort. Ninának nagyon jó tervei vannak, és olyan határozott. Vince… neki még kell egy kis támogatás. Nina! Gratulálok. Számomra megnyerted a Voice-t. És tudnod kell, nem csak ezt. Vince! Gratulálok. Továbbjutottál! – mondta ki végül Jessie, de már eléggé maga alatt volt.
Szóval nem jutottam tovább. Sírni kezdtem. Vince pedig átölelt.
- Gratulálok. – mondtam artikulálatlanul. Aztán visszamentünk a backstagebe. Mindenki gratulált, meg kifejezte a sajnálatát. De annyira nem volt kedvem most hozzájuk, szóval kiléptem az ajtón, és indultam vissza. Rendbe kellett hoznom a sminkem. Még benne leszek az adásban pár percig.
Pár sarokkal később a folyosón Niallel futottam össze.
- Te komolyan egész végig itt voltál? – kérdeztem boldogan nevetve, de azért még mindig sírtam. Megvonta a vállát, félmosolyra húzta a száját és megölelt. Ez kellett nekem úgy igazán.
Miután elengedtem, nekem rohannom kellett. De szó szerint.
- Amanda! – rontottam be a sminkeshez. – Lécci megcsinálod? – mutattam a fejemre, és beültem a székbe. Ezek után visszamentem a backstagebe, ahol kérdeztek minket arról, hogy mennyire értünk egyet ezekkel a döntésekkel. Aztán kiemelve felvették az első találkozásunkat Vincel és Jessievel.
- Nina! Neked kellett volna tovább jutni!
- Nem, jó ez így! – veszekedtem a szőke fejével. – Végül is igazságos volt.
- Vince, neki ott vannak a fiúk. – tette a vállamra Jessie a kezét.
- Szóval te ezt eltervezted, hogy ő esik ki?
- Nem. De te énekes akarsz lenni, nem?
- Na ez az. Neki ott vannak a fiúk. Mi a szakmájuk? Csettintek, és máris ugranak neki. De neked melyik barátod énekes? Én azért vagyok itt neked még. Neki már nem, neki hamarabb ott volt más, valljuk be. – röhögött kínosan. Igaz. A Flood-ra is a fiúk készítettek fel.
- Vince, nyugi már!
- Jó, de te ezek után mit kezdesz magaddal? Tizenhét vagy. – mondta.
- Tanulok, előrehozom az érettségimet, jövőre leszerződök valamelyik kiadónál, és időközben belekezdek a dalok írásába is.
- Látod? – kérdezte Jessie. – Neki tervei vannak. Neked álmaid. Kell még ez a hét, hogy terveket csináljunk belőle. – mondta Jessie.
Szóval én egész hamar elfogadtam, hogy kiestem. Jessie egész hamar elfogadta a döntését. Vince pedig nagy nehezen elfogadta, hogy végül ő jutott tovább. Nem meri bevallani, hogy örül is neki.
- Hova megyünk? – kérdezte Niall.
- Őszintén? – kérdeztem, és hátradőltem az ülésben. – Fogalmam sincs.
- Jó, mert nekem sem.
- Megkérdezem Victoriát. – sóhajtottam.
- Egyértelmű hozzátok. – jelentettem ki. Ő mondta, hogy oda menjek. Fogalmam sincs, mi vár rám.
Kiszálltam a kocsiból, Niall odadobta a kulcsot, hogy addig nyissam a kaput (elkaptam, wow), addig ő bezárta a kocsit, aztán már bent is voltunk.
Megkaptam, hogy milyen jól énekeltem. Megkaptam, hogy nem kellett volna kiesnem. Aztán azt is kijelentették, hogy nem nekem kellett volna kiesnem. Pff.
Mindegy, a végére rájöttek, hogy én már ezen rég túl vagyok, és meglóbálták a szemem előtt az intercity luxus vonatjegyeket oda-vissza. De külön jegy volt, ergo több napot maradok otthon. Ennek tisztára megörültem, szóval sorba ölelgettem őket, meg hálálkodtam.
Ezek után Victoriával átmentünk hozzám, és k begyidőben értünk oda, mint a többiek. Ők is kifejezték sajnálatukat, mert szerintük tök jó voltam. Meg örültek, mert megyek velük bandázni a suliba. Leamortizáltam őket, miszerint jövő héten még nem szabadulok rá a tanárokra, nem lesznek olyan szerencsések. De azért a hét nagy részében nálam fogunk bandázni. Aztán megyek suliba, mert mi mást csinálnék? Vince gondolom, majd hazamegy, Jessie megy a saját dolgára, a fiúk meg kezdenek forgatni, szóval elég unalmas lenne a hét a suli, azaz a szünetek nélkül. Meg nekem most nagyon hajráznom kell, különórák meg minden, ha le akarom tenni még idén, tizenegyedikben az érettségit. Aztán meg tervezgethetem, hogy Jessie vagy a fiúk kiadójával szerződjek le. Talán a fiúkénál. Lehet, hogy az jó döntés lesz. Meg közben próbálom magam összehozni Ed Sheerannal, és akkor ketten írnánk a szövegeket. Az még egész kevés. Mostanában senki nem írja magának a szövegeket. Ez elég gáz, de ez van. Szóval mi ketten remélem pont jól elleszünk ketten. De ez még csak terv. A megvalósításig még hátravan egy csomó idő… és tanulás. Szóval el is kéne kezdeni pótolni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése