23. rész - Élő show

Hellóka! Meg is jöttem. Először is azt kell mondjam, hogy "vészesen" közeledünk a 3000 megtekintéshez, és már 2800+ van, aminek nagyon örülök. Mára jóval nőtt a nézettség tegnaphoz képest, szóval kezdek kíváncsi lenni holnapra. Kommentelni továbbra is lehet. Akartam rakni chatet, hátha úgy többen írtok, de vagyok olyan béna, hogy nem jött össze. Na midnegy, sok mindent szeretnék ami nem jön össze. Pff. És csak "kicsit" tértem el a témától. Már ha lett volna. Okéé. Na midnegy, nem beszélek itt össze-vissza nektek. Jó olvasást! :) Nina.*

Egész héten szorgalmasan jártam próbákra, erre a dalra aludtam el, erre keltem, ez ment egész nap a fejemben. A szöveget ezer éve kívülről tudom, és a koreográfiával egyszerre is könnyen megy a dolog. Konkrétan tudom, hogy hányadik másodpercben kezdek, és hányadikban fejezem be. Na jó, nem, de majdnem. Totálisan elegem van a dalból.
 Ma egész nap otthon ültem, és pátyolgattam a torkom finom meleg teával. Közben hallgattam a dalt, és neteztem. #LiveShow #VoteForNinaThompson és ilyesmi tweetek a suliban szenvedő barátaim profilján, egyre több lájk a hivatalos rajongóin… várjunk csak: hivatalos rajongói oldal, mi van? Ezt is csak én hívom így, mivel a legjobb barátnőm írja a posztokat. Szóval a fal pörög, egyre több lájk érkezik rá. Tegnap megint lekaptak minket az egyik gyorskajáldában Vince Kiddel, de nem érdekel senkit a dolog. Ezen kívül csodálom, hogy Harryt és Victoriát nem kapták rajta, mert a jelentések szerint egész nap nyalták falták egymást. Mindegy, örülünk neki.
Most nagyon parázok, mert így is már csak hatan vagyunk, és csak hárman maradunk. Aztán ketten, és aztán valamelyikünk kiesik. Uh. Mondjuk csapatonként, de akkor is kezdek félni.
Már jóval előre bementem a stúdióba. Gyorsan csináltunk egy főpróbát, aztán még volt negyed órám szabadon, és elkoboztam egy laptopot.
- Ah, hála égnek, hogy fent vagy! – fogtam a fejem. – Liam, a többieket idehívod.
- Az idegroncs hív! – ordította. Nem így gondoltam, de mindegy. Jöttek, az a lényeg.
- Ne parázz már ennyire! – röhögött ki Louis.
- Szerintetek tovább jutok? – kérdeztem.
- Nem. – mondta Harry.
- Mi TUDJUK, hogy tovább jutsz! – tárta szét a kezét elégedetten Zayn, aztán összepacsiztak.
- Én akkor is izgulok!
- Nina, nyugodj már le! – hajolt be a kamerába Victoria.
- Ti nem szoktatok izgulni? Most komolyan!
- Felesleges, csak elrontjuk vele.
- A profik. – forgattam meg a szemem.
Negyed óra múlva még mindig velük tárgyaltam, nem vettem észre hogy menni kéne, így a sminkes jött hozzám. Kicsit kaptam frászt, amikor a semmiből jött egy egyet és a pofámra kentek egy jó adag alapozót.
- Mi a?! – néztem szét. – Ja, oké, rohanok! Na, mennem kell, köszi mindent! Sziasztok! – búcsúzkodtam, és kinyomtam őket. Ez gyors volt.
Gyorsan átrohantam a sminkeshez, aki negyed óra alatt végzett is, aztán rohantam a fodrászhoz, akinek tíz perc kellett, aztán még öt perc volt kiválogatni a ruháim, szóval a stylistnál is tíz percet töltöttem. Miközben nézegettem magam az egész alakos tükörben, és dúdolgattam a dalt, már elkezdődött a műsor. Nemsokára bevonultam a backstagebe.
Ott végignéztem Jessie csapatán, és próbáltam felmérni az esélyeket. Ezzel el voltam egy ideig, azt sem tudom, mennyi idő telhetett el. Ki állt fel és ment ki, ki jött vissza a műsorról. Csak gondolkodtam, hogy mi lesz majd. Aztán én jöttem. Vince még szorított egyet a kezemen biztatásból, aztán felálltam, és mentem a lány után.
Nagyon izgultam, féltem, hogy ennyi gyakorlás után sem fogom tudni. Annyira nem szoktam élvezni ezt a számot. Így felmondtam magamnak a szöveget. És akkor értelmét nyerte. Miről is szól ez a szám. Nem csak elénekeltem, hanem bele is adtam, amennyit tudtam. Összesen pár másodpercem volt felkészülni rendesen erre a showra. Így persze nem volt az igazi, de sokkal jobb volt, mint próbákon, amikor még azt hittem, kész a dal. Pedig csak egy kicsit el kellett volna gondolkodni a szövegen, nem csak simán elénekelni. Kicsit átérezni.
A mentorok persze elég vegyes véleményeket adtak. Például, hogy milyen szépen elénekeltem. Meg ilyesmik. De megkaptam azt is, hogy itt már nem lesz elég csak a hangszín. Kezdett lejönni valami, de még korántsem az igazi. Én pedig teljesen egyet értettem velük, és a közönségre bíztam magam. Eközben Jessie szidta őket, hogy mégis mit várnak el egy 17 évestől. Hát azért akkor is igazuk van.
Lementem a színpadról és tök büszkén hallgattam végig Vince előadását, ami azért jobb volt, mint az enyém. Ha harc, hát legyen harc. Bekeményítek. Nehéz dalt fogok választani, és nagyon jól fogom elénekelni. Meg szeretném nyerni ezt.
 A nézők szavazatai szerint mindketten továbbjutottunk. Így Jessie csapatából hárman voltunk már csak összesen.