6. rész - Go válogatás!

Itt is vagyok az új résszel. Már nagyon a szívemhez nőtt ez a kis blog, erre rakok a legsűrűbben új részt. Na de nem is beszélek tovább, ovassatok!:)

A napok nagyon jól telnek. A buli után alig telt el pár nap, szerencsésen kijózanodtunk, és a suliban se híre se hamva az emlékeknek. Nem dereng semmi sem. Lehet hogy ez jó? Mindegy, nem biztos, hogy tudni akarom. A fiúk is egész normálisan viselkedtek az interjún, amit még tegnap este néztem meg. Egész ügyesek, és irtó hülyék… csak a szokásos.:)
 Reggel ezt a szettet vettem fel egy tornacipőmmel, a hajam pedig laza kontyba fogtam. Kezdődhet a nap! Victoria öleléssel köszöntött.
- Jól nézel ki! – nézett végig rajtam.

- Hagyjuk már! Te szebb vagy, és itt befejeztük. – legyintettem.
- Azt nézd! – jött közelebb hozzám, és az út túloldalán álló brutál jóképű srác felé mutatott. Ha még ő sem látta, akkor külsős. De kár. Oké, nem mondtam semmit, én nem panaszkodhatok, öt ugyanilyen helyes csávó barátságában.
- Hűű… Menj oda hozzá! – löktem meg.
- Hülye vagy?! – húzódott vissza. – Nézd, amúgy is idejön.
- Mázlid van, nekem nincs szükségem rá.
- Na nem, én nem beszélek vele egyedül!
- Miért ne?
- Amúgy meg mit értesz azon, hogy neked nem kell!? Ember, vak vagy?! Nézz már rá!
- Én nem elégedek meg egy olyan pasival, aki csak Andrew Garfield szintjét üti! Ezer bocs.
- Te hülye vagy. Nagyon. Ki kell neked?
- Mondjuk egy Zayn Malik, egy Louis Tomlinson, egy Niall Horan, és Harry Styles, vagy egy Liam Payne, és ezer bocs, hogy Liamet hagytam utoljára. Tudok én neked jobb pasit is.
- De én még nem tudok. – nyújtotta ki a nyelvét, és megfordult. Ekkor szembe találta magát az elég helyes fickóval. Nem hiszem el, hogy leszólította, és számot cseréltek!!! Persze én csak messziről figyeltem az eseményeket.
- Na, így kell ezt.
- Én nekimentem egy ennél a csávónál sokkal jobb pasiba. Megvan a száma, a címe, és találkoztam a négy ugyanolyan helyes barátjával. Azt hiszem, nyertem.
- Megtudhatnám, kik ezek?

- Sajnos nem, titoktartási fogadalmat kellett tennem. – néztem rá jelentőségteljesen.
- Úgyis kiszedem belőled!
- Igen, de nem ma!

- Hát jó. De akkor is! Milyen helyes már! És megvan a száma!
- Sose volt még pasid? – kérdeztem.
- De, kettő is.
- Akkor nem értelek. Nekem még egy sem volt, de… oké, ha azt az ötöt nem ismerném, én is örülnék.
- AZT az ötöt? De kedves vagy velük! – jegyezte meg.
- Jól van na, hülyék nagyon.
- Csajok, már vártunk titeket! – köszöntött minket Jeremy.
- Sziasztok! Miről lenne szó?
- Már megint itt ez a hülye Tom? – fintorgott Victoria.
- Talált, süllyedt!
- Öhm, beavatnátok? – kérdeztem.
- Ősellenség. – közölték röviden. Ja, oké.
- Terv?
- Ne rám nézzetek már! Azt sem tudom, hogy néz ki, és hogy kicsoda!
- Oké, nyugi.
- Szerintem a szokásos. Nem nagyon rukkol elő újjal, nekünk meg többszörös fölényünk van.
- Ráadásul a két csaj spontán visszavág. – mutatott ránk Nate. Ja, jó tudni, hogy én is. Csak úgy visszakézből. Hogy itt mik lesznek? Pff.
Tesink együtt volt, úgyhogy könnyen tudtunk haditervet készíteni. Utána külön-külön volt két óránk, majd egy Nattel, és az utolsó a legjobb barátnőmmel. Szerencsére Tom még a láthatár szélén sem tűnt fel, szóval mindenki elkerülte. Azért én még mindig nem értem, miért félnek tőle ennyire.
Hazafele egy-egy Starbucks kávéval a kezünkben sétáltunk.
- Hű, micsoda nagy leveled érkezett! – vigyorgott gúnyosan Victoria.
Már amikor megláttam, akkor is tudtam, hogy ez nem egy átlagos levél.
- Olvasd fel! – ugrándozott körülöttem.
- Jól van na! – bontottam fel, és ott azonnal kihagyott a szívem. – Ez egy félreértés!
- Még el sem kezdted olvasni.
- …Nina Thompson… értesítjük… bekerült… a Voice válogatójába. Hogy mi van?! Nem jelentkeztem! Nem is voltam előválogatáson! Ezek hülyék!
- Ne már, ez tök jó! Benne leszel a tévében! – mosolygott bátorítóan. – Menj el, buli lesz!
- De én nem akarok! Nem akarom, hogy mindenki engem nézzen! Ráadásul már alig van időm a válogatóig! Semmi kedvem nincs kimaradni a suliból. Te is itt maradnál, én meg mennék? Na nem!
- Figyelj, ez egy hatalmas lehetőség! Szerintem megéri.
- Gondolod?
- Én akkor sem akarom.
- Oké, hagyok egy kis időt, hogy gondolkozz. Szólj, ha mész. Ha nem, nem ismerlek! – intett, aztán kiment az ajtón.
Szuper. Megyek a Voiceba. Nincs dalom, mert a Domino elég nagy benyalásnak számítana. Hajaj. Várjunk csak… megölöm őket!!!
Amikor énekeltem, biztos bekapcsolták a web kamerát, ami így mindent rögzített. Simán van annyi befolyásuk, hogy benevezzenek így, és be is juttassanak élőbe. Hogy ezek még mekkorát kapnak!
Tök idegesen könyököltem a csengőjükön, negyed órával később. El volt a szerencsés, aki jött nyitni. Szóval ő lemarad az első részéről a balhénak. Csak intettem, mert ha megszólalok, tuti rajta vezetem le a feszültséget.
- Normálisak vagytok?! Beneveztetek a Voiceba?! Megöllek titeket! – ugrottam nekik. Tíz percig öltem őket, aztán kifáradtam, de azt hiszem jó munkát végeztem.
- Én mondtam, hogy ne. – mondta Eleanor még mindig sokk hatása alatt. Ja, kicsit szétszedtem a fiúkat.
- Most mi lesz? – ültem fel a kanapéra.
- Mész, kiscsaj! – röhögött Loui.
- Ha még egyszer így hívsz…!
- Oké, nyugi!
- Egy. Mit éneklek? – kérdeztem.
- Most mondanám, hogy One Direction, de te lány vagy, ezt későbbre is tartogathatjuk. – mondta Zayn.
- Kösz, de ezzel még nem oldódott meg.
- Hm… valami jó kis női előadó. – gondolkozott El.
- Kesha, Pink, Lady Gaga, Beyonce, Britney Spears, Cheryl Cole, Cher Loyd, Miley, Taylor…
- Várj! Cheryl? – kérdeztem.
- Neki vannak jó kis számai.
Annyira nem szeretem őt, de van egykét jó száma, az egyiket azonnal meg is neveztem.
 - The Flood.
- Biztosan? Az elég nehéz.
- Jó tanáraim vannak. – mutattam a fiúkra „na ehhez mit szóltok?” fejjel, és elégedetten dőltem hátra.
- Ezt benéztük. – nézett a másik négyre Harry.
- Végül is valamilyen szinten igaza van. – állt mellém Niall.
- Köszönöm! – kiáltottam győzedelmesen.
- Ne már, hogy mellé állsz! – röhögött Hazza, mire összehúzott szemekkel méregetni kezdtem. Bosszúforralás következik, ha így folytatja.
- Most egy kis segítség nem a világ! – tárta szét a kezét Liam. Az angyal.:D
- Fiúk, azt hiszem, kezdhetitek, mert már nincs sok idő a válogatásig! – mosolyogott Eleanor. Hahaha.
Szóval szépen beültem a számítógép elé, és meghallgattam, dúdolgattam, és a szöveget olvasgattam (lyricsban néztük).
- Most már énekelni is kezdhetnél végre, mert eléggé unom már ezt az egyformaságot. – vakarta meg Lou az állát.
- Oké, de nem lesz valami jó. – mondtam, és elindítottam újra, ezúttal karaokeban.
- Nem lesz túl nehéz dolgozni vele. – néztek össze.
- Hű, nagyon jó a hangod! – jött oda El is. Igen, ő még nem hallott.
- Dehogyis! – legyintettem. – De azért köszi. – mosolyogtam, és lenyomtam az újraindítás gombot.
A fiúk meg folyton mondták, mit hogyan csináljak, mikor legyek hangosabb vagy halkabb, mikor nyomjam meg jobban a szótagot vagy harapjam kicsit el, hogy mikor volt hamiskás, és hogyan javíthatok rajta, meg ilyesmik. A végére már kívülről fújtam a szöveget.
- Oké, tanítunk egy nagyon egyszerű kis koreográfiát. Hogy ne legyen olyan unalmas. – dobta fel az ötletet valamelyik hülye.
- Ez egy lassúbb szám, nem hiszem, hogy a ti mozdulataitok passzolnának hozzá. – figyelmeztettem őket. Szerencsére végiggondolták, és békén hagytak a tánccal.
Még egyszer elénekeltem, aztán fáradtan dőltem le a kanapéra. Eleanor meg a kezembe nyomott egy cappuchinot.
- Köszönöm! – vettem el, és belekortyoltam. Hát, jobb, mint amit én tudok.
- Nincs mit.
Mikor kinéztem az ablakon, már sötét volt, én meg fáradt voltam, és még semmit sem tanultam.
- Nyomorékok, nekem holnap iskola van! – hordtam le őket, aztán gyorsan hívtam egy taxit. Összeszedtem a cuccaimat, és mire odaért a taxi, már el is búcsúztam tőlük, és kiléptem az ajtón. Ledaráltam a sofőrnek a címemet, és indulhattunk.
 Otthon rohantam a szobámba tanulni. Valamikor fél 11 körül végezhettem a tanulással. Akkor már csak egy kis salátát kaptam be, a tévé előtt ülve, aztán mehettem tusolni. Holnap suli van! Jesszus, mit kapok!?

Remélem tetszett! Ez is jó hosszúra sikeredett.:)
Kommenthatár nincsen, de ez nem azt jelenti, hogy nem esne jól egy-kettő. És ha folyamatosan követtek, vagy megtetszett a történet, és van google fiókotok, vagy blogspoton vagytok, kövessetek be.:)

Nina.*